Viski tájház
A Máramarosi-medence dél-keleti részén, az ukrán-román határ mentén, a Tisza bal partján Huszttól 25 km-re fekszik az egykori koronaváros, Visk. A tájház Visk főutcáján található, néhány méterre a magyar középiskolától.
Viski vár
Visk Máramaros vármegye egyik legnagyobb települése, az öt koronaváros egyike volt, amelynek vára a huszti erődítmény megépülte előtt a sóbányák védelmét látta el. A viski vár felépülése az utolsó Árpád-házi királyok idejére tehető. 1271-ben előbb V. István, majd később IV. (Kun) László adott engedélyt a Hont-Pázmány nemzetségből származó Újhelyi család őseinek, Mykov (Mikó) és Chepán (Csépán) vitézeknek a várépítésre. A kiváltságot azért kapták, mert testvérük, Echelleus (Ekhellős) az Ottokár cseh király ellen folytatott háborúban hősi halált halt.
A testvérek később részt vettek abban az ütközetben is, amelyet Habsburg Albert és Nassaui Adolf a német császári trónért folytatott (III. András király Habsburg Albert veje volt), amelyben Chepán különösen kitűnt bátorságával. Éppen ezért a király ismét megerősítette őket birtokukban, amelyet később, 1300-ban a család “a király és az ország rendjei kérésére” lemondott birtokáról (cserébe 3 ugocsai falut — Rakaszt, Feketeardót és Nyírteleket — kaptak).
Ebben az időben Visk lakosságát a III. Béla idején betelepített szászok alkották. Számukra Károly Róbert 1329-ben kiváltságlevelet adott ki.
A 14. század közepéig a viski vár királyi birtok volt, majd Máramaros vármegye központja lett.
Visk várának romlása a huszti vár felépülése után indult meg. Újjáépítésére valószínűleg azért nem került sor, mert a medrét folyton változtató Tisza csökkentette a bal oldali útvonal szerepét. Mára csak a Várhegy neve őrzi az egykori viski vár emlékét. Különlegessége, hogy nemzetségi várnak épült, s csak később került királyi tulajdonba.
Viski református templom
A templom a XIV. században épült, később azonban többször átalakították. Ebben a templomban tartotta meg II. Rákóczi György az erdélyi országgyűlést. 1717-ben a tatárok feldúlták, 33 éven át fedél nélkül állt.
A templomot kontyolt, meredek nyeregtető fedi, nyugati végén csúcsos, négy fiatornyos huszártorony emelkedik, mellette a szoknyás, galériás, csúcsos XVIII. századi harangtorony áll.
A templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain három, a templomhajó nyugati sarkain egy-egy átlós irányú támpillér látható.
A templomhajót profilos lábazat és szépen tagolt körpárkány övezi, nyugati oldalában álló főkapuja körte- és pálcatagokkal díszített. Déli falában két keskeny csúcsíves és egy átalakított ablak, valamint egy csúcsíves kapu van, északi falában pedig három csúcsíves ablak és egy csúcsíves kapu látható. A szentélyt a hajótól ugyancsak csúcsíves diadalív választja el.
A templomhajó famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. A mennyezetet 1789-ben a Nyitra megyéből származó Váli Antal festette. Erre utal a rajta látható következő latin nyelvű felirat:
Nobilis
Antonius Vali de Vald
exco Nitriensi aetat
annorum 47 pinxit
istum padimentum om-
nia in anno 1789
mense au
finitim
(A Nyitra megyei Valdból való nemes Váli Antal 47 éves korában festette az egész mennyezetet, 1789 augusztusában fejezte be).
A szentély keleti végében szép díszítésű fakarzat áll. A templom orgonája 1880-ban készült. Az 1885-ben készített úrasztal a diadalív előtt áll. A körbefutó fakarzat a szentélyben lévővel azonos díszítésű.
A szoknyás, galériás, csúcsos sisakú fából épített harangtorony a XVIII. századból való. A dombon álló templomot kerítőfal veszi körül, amelyet kívülről több támpillér erősít. Az egy méternél vastagabb kőfal sok virágnak, több különleges fafajtának, rózsáknak nyújt védelmet.
A templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve.
Kopjafa a sztálini lágerekbe elhurcolt áldozatok emlékére
2004. október 10-én tartották meg a hagyományos falunapi rendezvényeket a községi tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének rendezésében. Az eseményhez kapcsolódóan a református vártemplomban felavatták a hatvan éve sztálini lágerekbe hurcolt magyar férfiak emlékére a Balázs István helyi fafaragóművész által készített domborművet.
Visk történetéről és a helyi magyarság legnagyobb megpróbáltatásáról Czébely Lajos viski tanár, helytörténész beszélt. Mint kiemelte, az újabb dombormű a panteon többi emlékjelével együtt csak akkor tölti be küldetését, ha élő mementóvá válik. „A haza közösség nélkül csak üres föld. Ezért kell ápolnunk történelmével együtt" – hangsúlyozta.
A frissen felavatott emlékjelnél Delényi István református lelkész, Hidász Ferenc római katolikus plébános és Jaroszlav Atackij görög katolikus parochus végzett szolgálatot, majd a jelenlévőkkel együtt imádsággal kérték Isten kegyelmét és áldását.
2004. október 10-én tartották meg a hagyományos falunapi rendezvényeket a községi tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének rendezésében. Az eseményhez kapcsolódóan a református vártemplomban felavatták a hatvan éve sztálini lágerekbe hurcolt magyar férfiak emlékére a Balázs István helyi fafaragóművész által készített domborművet.
Visk történetéről és a helyi magyarság legnagyobb megpróbáltatásáról Czébely Lajos viski tanár, helytörténész beszélt. Mint kiemelte, az újabb dombormű a panteon többi emlékjelével együtt csak akkor tölti be küldetését, ha élő mementóvá válik. „A haza közösség nélkül csak üres föld. Ezért kell ápolnunk történelmével együtt" – hangsúlyozta.
A frissen felavatott emlékjelnél Delényi István református lelkész, Hidász Ferenc római katolikus plébános és Jaroszlav Atackij görög katolikus parochus végzett szolgálatot, majd a jelenlévőkkel együtt imádsággal kérték Isten kegyelmét és áldását.
Kölcsey emlékoszlop
A Viski Kölcsey Ferenc Középiskola 2006. november 11-én rendezvénysorozattal méltatta, hogy 450 éve töretlenül él és működik magyar iskola Visken. A rendezvénysorozat keretében az iskola főbejáratánál Kölcsey-emlékoszlopot avattak fel, mely Balázs István viski fafaragóművész alkotása.
Az emlékoszlopon olvashatjuk a Himnusz első versszakát, valamint az utolsó versszak két első sorát
Jenei Károly református lelkész az ünneplő faluközösséghez így szólt: "Mózessel együtt vallhatjuk: Isten a mi hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Kérjük áldását, kérjük, hogy újabb 450 év múltán, az itt megálló utódainknak is legyen mire emlékezniük."
Az ünnepségen jelen volt id. Hegedűs Lóránt református püspök, valamint a budapesti Szabadság téri református gyülekezet és a Cimbalom utcai gyülekezet presbiteri küldöttsége Hegedűs Zsuzsanna lelkész vezetésével. Ugyancsak az iskola vendégei voltak a testvérvárosi Paks küldöttei Hajdú János polgármester vezetésével.
Hegedűs püspök úr az avatáson kiemelte: Kölcsey Ferenc rendeltetett arra, hogy megírja legmagasabb szellemi szintű himnuszát annak a népnek, melyet évszázadokon keresztül rabolt tatár, török, német és orosz a világ nyugati és keleti ütközőpontján. A magyar nép küzdelmeiben mindvégig egyedül volt, csak Istent hívhatta segítségül. Legyen ma is építő támaszunk az Úr.
A szobrot Balázs István, és két unokája: Varga Károly és Ambrus Flóra leplezték le. A művész köszönetet mondott a budapesti Rákóczi Szövetségnek, valamint számos viski önkéntesnek, akik segítették munkájában.
A Viski Kölcsey Ferenc Középiskola 2006. november 11-én rendezvénysorozattal méltatta, hogy 450 éve töretlenül él és működik magyar iskola Visken. A rendezvénysorozat keretében az iskola főbejáratánál Kölcsey-emlékoszlopot avattak fel, mely Balázs István viski fafaragóművész alkotása.
Az emlékoszlopon olvashatjuk a Himnusz első versszakát, valamint az utolsó versszak két első sorát
Jenei Károly református lelkész az ünneplő faluközösséghez így szólt: "Mózessel együtt vallhatjuk: Isten a mi hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Kérjük áldását, kérjük, hogy újabb 450 év múltán, az itt megálló utódainknak is legyen mire emlékezniük."
Az ünnepségen jelen volt id. Hegedűs Lóránt református püspök, valamint a budapesti Szabadság téri református gyülekezet és a Cimbalom utcai gyülekezet presbiteri küldöttsége Hegedűs Zsuzsanna lelkész vezetésével. Ugyancsak az iskola vendégei voltak a testvérvárosi Paks küldöttei Hajdú János polgármester vezetésével.
Hegedűs püspök úr az avatáson kiemelte: Kölcsey Ferenc rendeltetett arra, hogy megírja legmagasabb szellemi szintű himnuszát annak a népnek, melyet évszázadokon keresztül rabolt tatár, török, német és orosz a világ nyugati és keleti ütközőpontján. A magyar nép küzdelmeiben mindvégig egyedül volt, csak Istent hívhatta segítségül. Legyen ma is építő támaszunk az Úr.
A szobrot Balázs István, és két unokája: Varga Károly és Ambrus Flóra leplezték le. A művész köszönetet mondott a budapesti Rákóczi Szövetségnek, valamint számos viski önkéntesnek, akik segítették munkájában.
